accessibility

Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete

Magyarországon az 1970-es évek közepén jelentek meg a pónik. Főleg a Német Szövetségi Köztársaságból és a közeli Ausztriából tucatjával kerültek be egyedek, általában nem szervezett formában. Az állattenyésztési, genetikai ismeretek hiányában lévő új tulajdonosok a bekerült lovaknak sem a származásával, sem a fajta béli hovatartozásával nem törődtek, a nyugati országokban félretett, könnyen megszerezhető, a tenyésztésben nem kívánatos kancákat és kifogásolható genetikai értékű méneket vásároltak.

Mindaddig nem alakult ki konfliktushelyzetet, amíg munkalónak szánták az állatokat, vagy amíg pusztán a növekvő anyagi jólét visszatükrözői voltak. A baj akkor kezdett elhatalmasodni, amikor ezeket a tenyészhatásukban döntően értéktelen egyedeket szaporítani kezdték és elkezdődött létszámuk gyarapodása.

A szakmai szempontokat mellőző, az állattenyésztési kultúra teljes hiányát tükröző állapot lassú felszámolására, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke tett javaslatot, amikor 1986 nyarán a pónit tartók széles körében kezdeményezte egy pónitenyésztő egyesület létrehozását. Nyilvánvalónak tűnt, hogy a kezelhetetlenség felé sodródó folyamatot csak egy dolgát tudó és végző tenyésztőszervezet szüntetheti meg.

Az 1986. szeptember 13-ára meghirdetett tenyészszemlére az ország legkülönbözőbb területéről 146 póni és kisló jellegű lovat hoztak el a tenyésztők, amelyeknek csoportos típusbírálatát Dr. Ócsag Imre, Ibrányi András és Dr. Mihók Sándor végezték. Ismert származású egyed egy sem akadt közöttük.

A jól sikerült szemlét követően a pónitartók kifejezték szándékukat egyesületi keretek közötti működésre, és felkérték a DATE Állattenyésztéstani Tanszékét az egyesület jogi értelemben vett alapításának intézésére. A DATE Állattenyésztéstani Tanszéke hozzálátott alapszabály tervezet kimunkálásához és 1986. december 7.-re, Debrecenbe „A Pónitenyésztők Egyesülete alapszabály tervezetének vitája” címmel tanácskozást hívott össze, amelynek napirendi pontjai között szerepelt még az egyesület megalakulásának kimondása is. (Előzetesen, 1989. november 19.-én erre a Debrecen Megyei Városi Tanács VB Hivatal Igazgatási osztályától engedélyt kértünk, amit 55.843/1986 ügyiratszámú határozatában november 24.-én engedélyezett, megszabva a szervezés befejezését követő kötelezettséget.)
Az alakuló ülés az alapszabályban rögzítetten elnöknek Dr. Ócsag Imrét, a mezőgazdaságtudományok doktorát, titkárának Dr. Mihók Sándort, a mezőgazdaságtudományok kandidátusát választotta. Az alapszabályt a Debrecen Megyei-Városi Tanács VB Igazgatási osztály 26.167-5/87 számú határozatával 18/1987 szám alatt jóváhagyta.

1989. január 24.-ével kihirdetésre került az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, amely hatályon kívül helyezte az egyesületekre vonatkozó korábbi szabályzást. A tanácsi felügyeleti hatáskör megszűnt és szervezet székhelye szerinti illetékes bíróságnál kellett a nyilvántartásba vételt kezdeményezni. A kezdeményezés megtörtént és a Hajdú Megyei Bíróság 1989. szeptember 7.-i keltezéssel immár Póni és Kislótenyésztők Tiszántúli Egyesülete néven, 386 számon a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásába vette az egyesületet (a nyilvántartásba vétel mellékelve).

Az Egyesület vezetése nagy lendülettel vetette magát munkába, s partnert is talált az akkori tagokban. Tevékenysége során a közösen kialakított célkitűzéseket és feladatokat igyekezett megvalósítani, aminek soránfeltérképezte az ország póni- és kislóállományát, tagjai kérésére bírálta és minősítette, illetve állományba vette azokat.

széleskörű szaktanácsadási tevékenységet fejtett ki
mének tenyésztési engedélyének kiadását kezdeményezte az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetnél.
Küzdött a zugtenyésztés ellen, bár hivatalos vélemény szerint maga is azt folytatott, mert származásnyilvántartásra jogszabályi felhatalmazás híján nem volt jogi alapja. (Az Egyesület kezdetben (az 1986-os közgyűlési határozat alapján) a pónikat a bal combjukon D betűvel és folyószámmal jelölte. A D betű az Egyesület alapítási helyére (Debrecen, DATE) utalt).
Az Egyesülethez mindvégig az ország egész területéről csatlakoztak tagok, és tenyészszemléket is szinte az ország egész területén szervezett. Szorító igényként jelentkezett hivatalosan is országos jogkörű egyesületté válni. Ennek a feltétele 1992-ben következett be. Az 1992. augusztus 30-i közgyűlésen a tenyésztők létrehozták a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesületét. Székhelye a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke (4032 Debrecen, Böszörményi út. 138.) lett. A közgyűlési határozat kimondta, hogy az országos egyesület az 1986-ban alapított egyesület jogutódjaként működik tovább. Az eredeti alapítók e kitétellel egyetértettek.
A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, Debrecen, a 6/1989. (VI.8.) I.M. rendelet 5.§ alapján, 1992. október 12-én elrendelte a 386. szám alatt felvett Póni és Kislótenyésztők Tiszántúli Egyesülete névváltozásának átvezetését (a végzés mellékelve).

Ettől az időponttól az Egyesület bíróságon is nyilvántartott neve Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesülete lett és belépett a Magyar Lótenyésztők és Lovas Szervezetek Szövetségébe (ennek jogutóda lett a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége).

Az országos hatáskörű egyesület társadalmi elnöke Ibrányi András, ügyvezetője-tenyésztésveztője Dr. Mihók Sándor lett. Dr. Ócsag Imre örökös tiszteletbeli elnök címet kapott, aki haláláig (1996. augusztus 1.) óriási erővel segítette az egyesületet.
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek megfelelve a födművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Egyesületet jelölte ki a shetland, a welsh póni, a hucul, a fjord, és a haflingi kislovak fajtafenntartására. E tevékenység mellett foglalkozott az Egyesület a magyar sportpóni kialakításával. Vagyis az Egyesület tenyésztőszervezetté vált.

1993 és 2002 között, a köztenyésztésben alkalmazott rendszer szerint bélyegezték a lótenyésztési felügyelők a pónikat is. Egyidejűleg lehetőség volt a méneskönyvi felvételt nyert pónik tomporára a D betűvel kifejezett egyesületi jelnek a bélyegzésére is.
Időközben egyre élesebben merült fel a fajtajellel való bélyegzés igénye, úgyhogy 2002-vel kezdődően, az egyesületi regisztrációban szereplő póni- és kislófajták egyedei fajtajellel kerülnek bélyegzésre, a tomporon.

1992-től tagja vagyunk a Lengyelországban előző évben megalakult Huzul International Federation nemzetközi szervezetnek, amiben napjainkig jelentős tisztségeket töltünk be.

A tenyésztett fajták köre is bővült. 2004-től az izland kisló és a connemara póni fajtafenntartói jogát és feladatát is megkapta az egyesület. Mindkét fajta a fajtaelismertetéshez szükséges legkevesebb létszámmal került itthon tenyésztésre, de létszáma nem növekedett, sőt korábbi tagjai az állományuk törzskönyvi ellenőrzéséről is lemondtak. Egy ideig szüneteltettük a fajtafenntartást, végül mintegy tíz év törzskönyvezési múlt után a tenyésztőszervezet visszaadta a fajták fajtafenntartás jogát.

Az Egyesület a 15 éves fennállását (2004-ben) nagyszabású kiállítással ünnepelte meg. Debrecenben a négy napos FARMER EXPO állattenyésztési kiállítás keretében a lótenyésztési kiállítást és a lovas programokat az egyesület szolgáltatta. A négyes és kettes póni/kisló fogatok száma meghaladta a húszat és összesen 49 gyermek részvételével, napi több órás programmal tudtuk szemléltetni a gyermek és a póniló lehetséges közös munkáját, szórakozását, egymásra találását. Visszaigazolva láttuk a hivatalosan 15 év következetes munkáját. Az esetleges kétkedők előtt bebizonyosodott, hogy az állattenyésztés törvényszerűségeinek betartásával, viszonylag rövid időn belül, számottevő póni és kislótenyésztést lehet elérni egy hagyományokkal nem rendelkező országban is.

Az Egyesület 2005. augusztus 13-14-én részt vett a fajta nemzetközi championátusán, Kistapolcsányban. Ugyancsak 2005-ben a haflingi fajtával részt vettünk a Haflingi Lovat Tenyésztők Világkiállításán (Szántó Imre, Babicsek József, Farkas Vince) az ausztriai Ebbsben. Ez az év még tovább népszerűsítette az egyesület, a tagjai tevékenységét, hiszen az OMÉK lótenyésztési programjában is központi helyet foglaltak el a különböző kislovas bemutatók.

Sorra jelentettük meg a fajták méneskönyveit. A hucul méneskönyv I. kötetét 1996-ban, a II kötetét 2002-ben, a III. kötetét 2011-ben. Ezen kívül a két világháború közötti turjaremetei méneskönyv reprint kiadásáról is gondoskodtunk, gyönyörű kiadásban 2005-ben jelent meg.
A haflingi kisló és a hazai tenyésztésű welsh póni méneskönyvek ugyancsak 2005-ben jelentek meg. A magyar sportpóni méneskönyv 2010-ben került a tenyésztőink kezébe.

A fentieken kívül számos kiadvány kötődik az Egyesülethez, amikről ezen a honlapon ugyancsak tájékozódhatnak.

A nemzetközi tenyészszemlék ismételt résztvevői vagyunk, így 2007-ben Lengyelországban, Klikovában vettünk részt a hucul fajta nemzetközi championatusán. A haflingi lovak világszervezete által szervezett világkiállításon is megjelentünk 2015-ben (Babicsek József, Bodnár Ágnes, Budai Attila). A helyzetünkhez képest igen előkelően szerepeltünk.
Kezdeményezői voltunk a Hucul Ösvény Baráti Társaság létrehozásának. A most már 10 éve tartó készségvizsga sorozatot minden vonatkozásban támogattuk és támogatjuk. E tekintetben kiemelkedő szerepet játszik a szigetcsépi és a jósvafői tenyészet. A két készségvizsga helyszín évente közel száz gyermeket és szüleit mozgatja meg, fellendítve a fajta tenyésztését is.

Jelentős változást hozott 2010, amikor is az elnöki tisztségben Ibrányi Andrást Dr. Mihók Sándor váltotta, az ügyvezető Németh Zoltán lett.

Egy kisebb tenyésztői csoport elégedetlenségére 2014-ben visszaadásra került a welsh póni egyesületünk általi fajtafenntartói joga.

A 110/2013. (IV. 9.) Kormány Rendelet a lófélék egyedeinek azonosításáról új helyzetet teremtett a tenyésztőszervezeti munkában. A kormányrendelettel összhangban 2014-ben elkészítettük a fenntartásunkban lévő póni- és kislófajták tenyésztési szabályzatát, mindegyikre törzskönyvezési rendet dolgoztunk ki.

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló módosítási rendelkezések változásokat írtak elő a civil szervezetek működésében. Ennek egyik kulcsfontosságú kötelezettsége volt a szabályozásnak megfelelően átalakítani az alapszabályt. Ennek eleget tettünk (a vonatkozó végzés csatolva).

Kapcsolat

Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete
  • +36 20 484 8550
  • ponieskislo@ponieskislo.hu
  • 2317 Szigetcsép, Dunasor 073/72 hrsz.
  • https://www.ponieskislo.hu